A Park

Az alpesi legelők visszaállítása

A Park létrehozásának célja a természeti jellemzők megóvása mellett az emberi jelenlét megtartása volt a hegyekben. Ezzel a céllal a park létrehozása óta a kevés még aktív struktúra helyreállítására is tettek erőfeszítéseket. A nyári pásztorkodás a hegyekben kétségtelenül példa az ember és a természet tökéletes integrációjára; a rétek és legelők fenntartása a termelő szempont mellett környezetvédelmi és tájvédelmi szempontból is igen lényeges.
A rétségek különleges növény- és állatfajoknak (többek között az egyre ritkább harisnak) adnak otthont, és fenntartásuk hozzájárul az erdőtüzek és a hidrológiai egyensúly felborulásának megfékezéséhez is.

A beavatkozások célja
A Park Terve magában foglalja az "alpesi legelő modell" megvalósításának speciális projektjét. Olyan beavatkozásokról van szó, amelyek célja a még használt alpesi legelők visszaállítása, a nyári pásztorkodás ésszerűsítése, valamint a Park erdő- és állatigazgatási tevékenységeinek összehangolása a méhészeti tevékenységekkel.
A cél olyan struktúramodellek létrehozása, amelyek innovációs technikákat egyesítenek a hagyományos munkamódok tiszteletben tartásával.
A Parkban visszaállított alpesi legelők az alábbiakra szeretnének konkrét példát mutatni:
- ökokompatibilis méhészeti tevékenység, különös tekintettel a mezőgazdasági és állattenyészési módokra a 2092/91 és 1804/99 EGK rendeletnek megfelelően;
- a hegyvidéki mezőgazdasági vállalatok multifunkcionális jellege az agriturizmuson és a környezetvédelmi neveléssel kapcsolatos tevékenységeken keresztül;
- a helyi termékek gyártása, értékesítése és népszerűsítése;
- megújuló energiaforrások alkalmazása.

Eddigi intézkedések
A tevékenység első éveiben a park megközelítőleg 400 milliárd lírát (több, mint 2.065.000 €-t) fektetett az alpesi legelők és az úgynevezett "pendane" (a nyári hónapokban az állatállománynak menedéket nyújtó nyílt istállók) fejlesztésébe, hangsúlyt fektetve azok könnyebb elérhetőségébe, keresztülvihetőségébe, modern fejőkészülékekkel való ellátásába, valamint tejtermékek, például sajtok, vaj és túró gyártásába.
Jelentős pénzügyi erőfeszítéseket tettünk a vidék lakosainak életfeltételei javítására, és az iható víz és energia legelőkre való eljuttatására.
Az új berendezések kidolgozásánál az alábbi megújuló energiaforrásokat használtuk: erdei biomassza, bioüzemanyag, hő- és fotovoltos napenergia.
A fenti jelentős befektetéseknek köszönhetően jelenleg az alábbi öt alpesi legelőt használják aktívan, melyekből négyen szarvasmarhatenyésztés folyik: Casera dei Boschi, Pedavena település területén; Vette Grandi, Sovramonte területén; Erera, Cesiomaggiore területén; Pramper, Forno di Zoldo területén; a fennmaradó egy legelőt pedig birkatenyésztésre használják: Pian dei Fioch, Belluno területén.